Így készültek a képek a puffokról

2018.07.29

Újabb színfal mögötti betekintés következik :) 

Távoli emlék már, amikor rögvest azonnal a balatoni nyaralás után három héttel a kezünkben is tarthattuk az előhívott fotókat, izgatottan lapozgatva, hogy lesz-e köztük használható, vagy mindegyikbe belenyúltunk, belemozdultunk, esetleg a modell csukta be a szemét, vagy sétált ki a képből... :) A nyaralás elején spóroltunk, nehogy ne tartson (tartsanak) ki a tekercs(ek), így a nyaralás utolsó napján készült a legtöbb kép. Sebaj, addigra legalább már mindenki jó barna volt! :)  Persze a rossz képeket is megtartottuk. Valójában nem is merült fel soha, hogy akár ki is dobhatnánk. Vannak ilyen íratlan szabályok:  könyvbe nem írunk, fényképet meg nem dobunk ki. Szóval innen datálódik a fotós karrierem kezdete, a '90-es évek közepétől, a 24 és 36 kockás tekercsek világából.  

Aztán döbbenetes gyorsasággal fejlődött minden és a digitális gépek úgy elszaporodtak, mint a polcon sorakozó plüss figurák karácsony után. Huszon éves voltam, mikor berobbant a Facebook az életembe. Emlékszem, épp a szállodai gyakorlatomat töltöttem Rodoszon (de rég is volt): a munka és a strand között rohantunk az internet cafe-ba. Akkor regisztráltam és azóta kattintgatok ilyen, olyan gépekkel. Néhány éve, amikor új telefon kellett, a bátyámtól (ő a techguru a családban) már csak annyit kértem: mindegy milyen, csak jó képeket lehessen vele készíteni! Teljesítette is a kívánságomat! A képeim 90%-át a telefonommal készítem. 

Idén viszont már úgy éreztem, hogy egyre komolyodik ez a szerelem, úgyhogy beruháztam egy csodaszép gépre. Gondolkodtam fotó tanfolyamon is, de aztán letettem róla, mert már így is néha úgy érzem, túlvállaltam magam a lakberendező sulival... Szóval inkább vettem egy könyvet! Ami nekem kell, azt megtaláltam benne. Egy a titok, ami az élet bármelyik területen megállja a helyét: gyakorolni kell!

Egy korábbi bejegyzésemben (amit itt olvashattok, ha eddig nem tettétek) már érintőlegesen írtam életem első termékfotózásáról, és Nikiről, aki rengeteget segített nekem, például (értelem szerűen) a rólam készült képeket mind ő készítette.

A fotózáshoz az alapkoncepcióm annyi volt, hogy a puffokat helyezzük kontextusba és mutassuk meg, hogy milyen jól beilleszthetőek (szinte) bármilyen stílusú otthonba. Szerettem volna, hogy a háttér semleges legyen, a kiegészítők pedig segítsék kiemelni a puffok ragyogó színét. A vajszínű-bordó-sárga puffhoz sehogy sem találtam sárga kiegészítőket, de egyszer csak bevillant, hogy anyukámnak van napraforgó virágja, ami gyönyörű sárga. Még engem is meglepett, hogy mennyire feldobta a képeket! (Nikit is úgy elvarázsolták, hogy a fotózás végén haza vitte őket. :)) Egyébként a kislányomnak is ez a vajszínű puff tetszett meg: "Anya, ez nekem jó lesz!" Aztán felkapta és bevitte a szobájába... :) Túl magas még neki, de a sikerén felbuzdulva már megbeszéltem Katával (Kata Textilszerviz), hogy készít gyerekeknek való puffot is.  

Ha megtetszettek a puffok, akkor két csodás lehetőség közül is választhatsz!

  • Megveheted Kata boltjában (Százhalombatta, Jedlik Ányos utca 11.)

vagy

  • Magad is elkészítheted (varrás tudás nélkül), ha részt veszel a puff készítő workshopon, aminek a részleteit itt találod meg!

Jelentkezz még ma az info.alkotohaz@gmail.com email címen, mert a férőhelyek  száma limitált! Várunk szeretettel! 

Ha esetleg nem tudsz, vagy nem szeretnél részt venni, de szívesen segítenél, akkor oszd meg kérlek ezt a bejegyzést, hátha egy ismerősöd szívesen eljönne! :) 

Köszönöm előre is!