Barátkozásom a színekkel

2018.08.03

Ez a bejegyzés nehézkesen íródik, de mielőtt még az első billentyűt lenyomtam volna a blog írásom kezdetén megfogadtam, hogy csak azért, hogy "teljen a lap", nem fogok írni. Majd, ha egyszer valaki karakter után fizet! :D :D Csak viccelek. Szóval megfogadtam, hogy informatív, hasznos, elgondolkodtató, de legalább szórakoztatónak kell lennie, amit írok, különben csak időpocsékolás. A Ti időtök és az enyém is. Ennél azért sokkal rövidebb az élet, nem? ;) 

Eredetileg egy kedves, vicces anya-lánya anekdotát terveztem, de valójában rájöttem, hogy csak nekem kedves és vicces, úgyhogy inkább nem terhelnélek benneteket vele. Úgy döntöttem, hogy inkább arról írok, mik is lennének a jövőbeni terveim, és hogy is jutottam el idáig. Ez már kicsit izgibb, nem?

Amikor a nappali berendezésére került a sor, kellett szembesülnöm azzal, hogy fogalmam sincs, mit is tehetnék a falra. Nem akartam, hogy unalmas, pláne nem akartam, hogy jellegtelen legyen a látvány. Aztán valahogy a szőnyegből kiindulva megtalálta helyét a festmény, ami addig méltatlanul falnak állítva várta a szebb időket. Nászajándékba kaptuk másod unokatestvéreimtől, az édesanyjuk, Pongó Judit festőművésznő (https://pjudit-art.hu/) alkotását.

Valójában fogalmam sincs, hogy mit gondoltam, miről is fog szólni a lakberendező képzés, de őszintén szólva nem nagyon hittem, hogy a hatására festeni kezdek és még élvezni is fogom! 

Abból kiindulva, hogy mennyire nehéz volt színben harmonizáló kiegészítőket találni (anélkül, hogy az túlságosan is "ikea" érzetet sugalljon), arra gondoltam, hogy az egyedi lakástextilek színeit és formáit megpróbálom egy-egy absztrakt képpel megerősíteni. Mennyire jó lenne egy olyan hely, ahol minden egyedi és előre összeválogatott úgy, hogy azok még színben és stílusban harmonizálnak és jól variálhatóak is? Szóval azért kezdtem el festeni (egyéb más lelki okok mellett), mert úgy gondoltam, hogy egy-egy kép, amiben visszaköszönnek a lakástextilek színei és motívumai, sokat lendítenek az egységes kép kialakításában, plusz még egyedi is!

De lássuk, mit is tanultam eddig...

Három témába vágó könyvet szeretnék nektek ajánlani:

  1. Johannes Itten: A színek művészete című könyve. Tananyag volt a lakberendező képzésen. A színkontrasztokat 3 órán keresztül festettem megállás nélkül, de óriási hasznát veszem!
  2. Betty Edwards: Színes, jobb agyféltekés rajzolás. Sajátítsd el a színkeverés művészetét! Mindkét könyv a színelmélettel foglalkozik, de ez a könyv már a színek jelentésével és a színpreferenciákkal is foglalkozik.
  3. Matthew Brehm: Perspektívarajzolás, Hogyan nézzük, hogyan alkalmazzuk című könyve. 

+1        Nem teljesen témába vágó, de több barátnőm ajánlása alapján beszereztem a             kislányomnak Bartos Erika: Brúnó Budapesten című könyvét, ami teljesen                      lenyűgözött csodálatos, részletgazdag illusztrációival! Csak ajánlani tudom!


És a gyakorlat?

A már emlegetett általános érvényű jó tanács: gyakorolni kell... Szóval úgy döntöttem, hogy felkeresem a cikk elején már említett festőművésznőt, Pongó Juditot Szentendrén, és tőle fogok tanulni. Judit a festeni vágyóknak minden hónap első péntekén élő zenés akril festő workshopot tart. Az első ilyen alkalmon készült a következő festményem, ami most az előszobámat díszíti. 

Ahogy gyakorlatilag az élet minden területén, a festésben is igyekszem a lányomtól tanulni. Minden megfelelési vágytól mentesen, csak a felfedezés, tapasztalás és az alkotómunka közben megélt öröm miatt ragadni ecsetet. Azt hiszem, máshogy nem is érdemes. 

Köszönöm, hogy végigolvastad!

Ha tetszett, akkor kérlek segíts egy hangulatjellel, kommenttel, megosztással Facebookon. Ajánld ismerőseidnek, akikről úgy gondolod, hogy érdeklődhetnek a munkám iránt! 

Ha pedig kedvet kaptál: elő az általánosból megmaradt vízfestékeddel, félig beszáradt temperákkal, vagy csak csend el az alvó gyerekek szobájából (a falra egyébként is veszélyes) filc tollakat és állj neki gyakorolni. Csak úgy, a magad örömére. :)